A nemzetközi torta-Oscar díjas cukrász üzenete a Széchényis diákoknak
A nyári szünet nem csak a diákoknak telik a pihenés jegyében, de a tanároknak ez az az időszak az évben, amikor szerencsés esetben van alkalmuk feltöltődni, kikapcsolni, fejlődni, tanulni, akár a szakmai megújulás jegyében. Nem titkolt hobbim a sütés, főként kelt tészta, formatorta és mézeskalács-szerelemmel. Nyáron volt lehetőségem egy igazi profitól tanulni a mézeskalács díszítés fortélyait egy egynapos tanfolyam keretein belül. Vargáné Orbán Anikó három gyermekes édesanya, agrármérnök, könyvelő, magasan képzett cukrász, és egy rangos nemzetközi díj – Cake Masters Awards - nyertese Royal Icing, azaz cukormázas tortadíszítés kategóriában. A vele készült interjúmat olvashatjátok.
Az alapvégzettségeid teljesen más irányba vittek volna ha..ennek ellenére miért fordultál a cukrászat ezen ága felé?
Alapvetően az alkotási vágy mozgatott. A kreativitás vonzott. A mézeskalács, és a cukormázazott torták végtelen formagazdagsága, építkezés a térben, a díszítési lehetőségek és technikák sokfélesége, a színek használata kimeríthetetlen. Ez az ami megfogott inkább az anyag meghódítása, alakítása, új formákba öntése, ezzel tágítva a saját határaimat és az ismert és ismerhető már létező példákat.
Az általános cukrászaton belül viszonylag specifikus területen mozogsz otthonosan. Szakmai/tanulmányi szempontból hogyan indultál el az úton?
A hivatalos képzés épp megszűnt 2008-ban amikor megláttam a fantáziát a mézeskalácsban. Akkor 11 éve, mentort, segítséget nem találtam, még népművészi körökben sem. Talán ez az én szerencsém. Ki kellett próbálnom sok receptet. Magam próbáltam rendszerezni, megérteni mi hogyan működik, mitől jobb, vagy mik az előnyei, hátrányai. Ezt a kísérletezést kifejezetten élveztem, a gondolkodást is (mérnök vagyok). Így hosszabb távon, de bizonyítottan megtalálhattam, kikísérleteztem a legjobb recepteket és eljárásokat ezalatt rengeteget tanultam a saját tapasztalataim alapján. Az oktatás irányába fordulással egy időben, lassan 7 éve derült ki számomra, hogy angolszász területeken már 170 éve használnak cukormázat a tortadíszítésben. Néhány év alatt a kiemelkedő készséget fejlesztettem ki ekkorra cukormázas írókázásban mind technikailag, mind a motívumok alakításában. Ez a felismerés viszont új távlatokat adott a munkában és annak a művészeti szintre emelésében is. Az anyagot már ismertem, és kifejezett örömet adott, hogy immáron az angol szakirodalomból továbbfejlesztve magamat és a fellelhető inspirációforrásokon is túllépve feszegessem a határokat. Ebben a férjem is jó partner volt, Ő is biztatott mindig, csináljak nagyobb, meghökkentő, a gravitációval és a megszokottal dacoló formákat, főleg tortákat.
A cukrászatban rejlő alkotás az önkifejezés csodálatos, de ezerféle módja lehet. Ennek megfelelően többféle cukrászati témakörben szervezel tanfolyamokat, a tortakészítés-, díszítéstől kezdve a mézeskalács formázás/díszítésig. Melyik cukrászati ág lett a kedvenced?
Egy hozzá nem értőnek nagyon beszűkültnek, kicsinek, szegényesnek tűnhet a terület amivel foglalkozom. A mézeskalácsok és annak a díszítőanyaga a cukormáz a tortákon is az, ami elsősorban foglalkoztat, ebből kiindulva más anyagok is, amiket díszítőcsövekkel formálhatunk. Azonban maga a cukormáz nagyon változatos, számos állaga sokféle technikára alkalmazható, például lehet vele figurális féldomborműveket készíteni, élethű és stilizált 3D virágokat, felületére festhetünk általában finom, részletgazdag miniatűröket, vagy gyors egymozdulatos festést, késfestéssel akár 3D hatású tájképet, akár virágkompozíciókat, díszítőcsővel felülírásos szegélydíszeket, lehet csipkéket írni felületekre, vagy akár a térben kiterjesztve, vagy függesztve, míg a kiöntött panelekből szintén térben építkezhetünk...... Mindezek díszes tortákra és mézeskalácsokra is remek dekorációk és hosszan eltarthatóak.
Fantasztikus utat jártál be, mind a képzettség, tanulás,szakmai fejlődés terén is, kívülállóként is sejthető mekkora munka és emberfeletti kitartás van mögötte. Szerinted mi szükséges ahhoz, hogy egy diák oda jusson ahol most te vagy? Motivációra van szükség, belső késztetésre, az elkészült egy egy jól sikerült munka felett érzett örömre. Mindegy, hogy az ember mivel foglalkozik, de azt kell válassza hivatásának, ami számára is örömet ad. Akkor lesz lendülete nap mint nap, akkor lesz ereje a nehézségek legyőzésére, a sikertelenségből is erőt meríteni, és temérdek időt szánni a fejlődéshez vezető gyakorlásra. Az érzék, az adottság még kevés, s gyakran látom, hogy még a tehetség is pótolható szorgalommal, odaadó alázattal, a munka szeretetével. Hinni kell önmagunkban és a jövőben. Mindenkinek megadatik a lehetőség, csak nyitottnak kell lenni, figyelni és örömmel elfogadni azt, amikor felismerjük azt. Bátran vállalni a kockázatot is, nem sajnálni beletenni rengeteg munkát, ha érezzük magunkban a késztetést. Meg fogjuk találni az érvényesüléshez vezető utat. Tanulni, fejlődni kell, kísérletezve kimozdulni gyakorta a komfort zónánkból. Ettől megmarad a lendületünk, és megmarad az örömforrásunk a szakmánkon belül is életünk végéig.
Példa értékű motiváció és energia munkál benned..értehő hogy jutottál el egy nemzetközi versenyre. Mit gondolsz, kell-e/érdemes-e versenyekre járni, ha igen, miért?
Ez is kiváló alkalom arra, hogy magasabbra tegyük a lécet, és feszegetve a határainkat olyan teljesítményt adjunk le, úgy tanuljunk, hogy közben rengeteget fejlődünk is a kihívásra megfelelve. kimozdít a hétköznapokból, felfrissít miközben új szakmai kapcsolatokat, új inspirációt nyerünk.
A verseny is egy „önpromótáló” lehetőség, de hol és milyen módon ismertetheti meg még egy szakmája iránt elkötelezett ember a közönséggel a munkásságát?
Jó bornak nem kell cégér mondták régebben. S látni ezt majdnem igaznak még ma is néhány szakmába. Bizony ha egy cukrász jó alapanyagokból igényes és mutatós terméket készít annak híre megy. Fellendülőben vannak a kézműves cukrászdák, az emberek igénylik a minőséget, még, ha az ára magasabb is. Mindazon által, gyorsabban ismertté válni és kiépíteni egy vevőkört kell a reklám, kell az elérése a potenciális közönségnek. Változnak a szokások. Manapság érdemes kihasználni a közösségi oldalak kényelmét és ott mutatkozni rendszeresen. A helyi rendezvényekre kitelepülni, helyi közösség életébe bekapcsolódva felajánlásokat tenni. Megmozgatni a legfiatalabbakat workshopokkal, ezeken kóstoltatni is. Kiállításokra járni bármilyen témában. Egy jó süteményre mindenhol vevők az emberek. Ezen alkalmakat követően az üzletet és vállalkozást, illetve cukrászt és munkáját megismerve keresik majd direktben is.
Mennyire számít-e ez az előrelépés szempontjából?
Általában az a tapasztalatom az emberek adnak a hírekre, a külsőségekre, így igen ezeket is szem előtt kell tartani. Egy egyszerű, de jól áttekinthető weboldal, aktív közösségi oldal elengedhetetlen. Alapvető bizalmi alap egy újonnan bevonni kívánt idegen vevő részére. Szakmai közönséggel kooperálni érdemes, jobb lenne, ha nem annyira a vetélytársakat, mint inkább a kölcsönös segítséget, támaszt, inspirációt látnánk egymásban. Tudom ez némiképp utópisztikusan hangzik, mégis örömmel venném, ha látnám az ez irányú fejlődést szélesebb körben a szakmában is. A versenyekre sok időt és anyagiakat kell áldozni egy igazán érdemes fellépés esetére. Ezt nem mindenki engedheti meg magának. A siker hozhat figyelmet, új vevőket, de a hír gyorsan elévül. Sokkal fontosabbnak
tartom a belső értékeket, ha valaki minőséget kínál, elégedettek a vevői, pontos, udvarias és megbízható, akkor annál nem feltétlenül kell több.
Széleskörű szakmai és üzleti tapasztalataidból azt hiszem mindenki talál magának „ellesnivalót”. Ahogy látom, nálad a cukrászat olyan hobbiból lett munka, amely során rengeteg örömet és pozitív visszacsatolást kapsz. Egy kellő idő és energia ráfordítást nem sajnáló ember szavait hallom tőled, akinél a torta, a mézeskalács, a cukormáz mind egy fejlesztő hatású öngerjesztő folyamat része, amelynek csak egy állomása a torták Oscar díja. Mit üzennél a Széchenyi István Baptista Középiskola tanulóinak?
Próbáljátok ki magatokat minél több területen. Amiben örömet találtok ott keressétek a fejlődés lehetőségét. Fiatalok vagytok most szabad és kell is álmodozni. Ne féljetek hinni az álmaitokban, válasszátok a hívogató utat. Ha már elindultatok, ne sajnáljátok az energiát, az időt, a munkát, hogy elérjétek a céljaitokat. Legyetek kitartóak, és türelmesek. Ha úgy érzitek épp nem jó helyen vagytok, mert lesz ilyen is az életben, ne felejtsétek, hogy ez egy hosszú út, mindenből tanulni lehet, és kell is. Minden tapasztalat és történés közelebb visz benneteket, hogy jobbak legyetek, hogy közelebb kerüljetek ahhoz, amit elérni szeretnétek. Végül kívánok nektek kiegyensúlyozott, inspirációkban, megújulásban gazdag szakmai életet.
Csengetési rend
Szirén könyvkatalógus
Nyelvvizsga
KRÉTA
